Nyomtalan internetezés három cross-platform böngésző segítségével

Ma már gyakorlatilag bárki használhatja az internetet, ami amellett, hogy nagyszerű lehetőség sokaknak, egyben egy újfajta veszélyforrást is jelent. Legyen szó digitális kártevők tudtunkon kívüli letöltésről és telepítéséről, esetleg adataink megadásáról adathalász oldalakon, vagy éppen valamilyen kiberbűnözők általi észrevétlen támadásról egy kávézó ingyenes wifijére csatlakozáskor, a lényeg ugyanaz: sokba kerülhet (minden szempontból), ha adataink, fontos állományaink illetéktelen kezekbe kerülnek. De az sem igazán nagy élmény, ha különféle ügynökségek, hirdetési cégek ismerik meg hétköznapi szokásaikat az interneten hagyott nyomaink alapján. Éppen ezért írtuk meg anno, hogy mire érdemes odafigyelni, amikor internetezünk legyen szó levelezésről, böngészésről, FTP szerverek távoli eléréséről, vagy bármilyen más online tevékenységről. S éppen ezért mutattunk be már több remek VPN szolgáltatást, amelyekkel az online küldött és fogadott adataink biztonságosan titkosíthatók, hogy ne kerülhessenek rossz kezekbe. Sőt, a VPN használattal (amelyek közül leginkább az ExpressVPN-t ajánljuk, de jó választás lehet a NordVPN, a CyberGhost, a PrivateVPN vagy esetleg a VPN Unlimited is) még az az előnyünk is meglesz, hogy valódi IP címünket sem látják, így jelentősen megnehezíthetjük a beazonosítást a túloldalról (szolgáltatók, weboldal üzemeltetők stb. részéről), illetve elhitethetjük online szolgáltatásokkal, hogy egy teljesen más országban vagyunk éppen. Szóval a VPN már egy lépés a nyomtalan internetezés felé. Ha valaki ennél is nagyobb nyomtalanságra vágyik böngészés közben, annak viszont jól jöhet még a VPN kiegészítéseként az alábbi három cross-platform böngésző használata.

Nyomtalan internetezés három cross-platform böngésző segítségével

Mielőtt belevágnánk, fontos tudni: önmagukban – például VPN használata nélkül – ezek a böngészők nem feltétlenül elegendőek a tökéletesen névtelen böngészéshez (bár a Tor azért mindent megtesz, ami lehetséges e témakörben). De ahhoz, hogy igazán hatékonyak lehessenek, nekünk is be kell tartanunk pár szabályt, amelyeket a cikk végén ismertetünk. Illetve, mint a nevükben is benne van, csak a böngészést teszik biztonságosabbá. Minden egyéb online tevékenység kívül esik a hatókörükön. Azok biztonságáról nem tudunk gondoskodni velük.

Tor: a tökéletes anonimitás ígérete

Kezdjük akkor az etalonnal: ez nem más, mint a Tor böngésző, amelynek nemrég jelent meg stabil Androidos változata is. Így Windowson, Linuxon, macOS-en és Androidon egyaránt munkára foghatjuk. 

Nehéz megítélni, hogy mennyi a legenda és mennyi a valóság a Tor anonimitás terén szerzett (jó)híréből. A helyzet az, hogy múltjára és támogatóira való tekintettel (katonai és állami intézmények indították útjára, de ma már elvileg független szervezet fejleszti) nehezen hihető, hogy a kiadott verziókban semmiféle hátsó kapu nincs, amivel mondjuk az NSA és társai kutakodhatnak. Ám mivel nyílt forráskódú projekt, ha valaki ebből a szempontból paranoiás, elkészítheti magának a saját változatát, amit előtte átnézhet, ahelyett, hogy letöltené a hivatalos kiadást. Bár eredetileg az USA haditengerészete hívta életre, s elsősorban ők, illetve állami szervek igyekeztek vele anonim módon böngészni, épp ennek köszönheti azt is, hogy végül nyílt-forráskódú lett és bárki által elérhető: ha ugyanis a Tort csak az állami ügynökségek használnák, a hülye is meg tudná mondani egy log fájl alapján, hogy aznap épp egy CIA (vagy más) ügynök olvasgatta az oldalát. Viszont ha százezrek használhatják szabadon a Tort, akkor már a fene se tudja, hogy a látogató pontosan honnan és milyen céllal érkezett, legfeljebb annyi látszik, hogy Tor böngészőt használt.

Böngészés szempontjából a Tor (The Onion Router) – nevéhez hűen – több rétegben titkosít és a böngészési adatokat is több csomagban, titkosítva juttatja el a rendeltetési helyükre a számítógép és a szerver között. Titkosított adataink több különböző Tor szerveren keresztül jutnak célba, ennek köszönhetően szinte lehetetlen azok lekövetése, visszafejtése. Elvileg. Mivel azonban Tor szervert bárki létrehozhat, így a hálózatban lehetnek olyan összetevők is, amelyek épp adatgyűjtési céllal működnek, különösen a végpontokon. Kérdés persze, mekkora sikerrel. Szóval akadnak azért a Tor pajzsán résnek tűnő foltok, de ettől még megkérdőjelezhetetlen, hogy jelenleg nincs jobb, ha az ember a lehető legteljesebb anonimitásban szeretne böngészni az interneten.

Felépítésének köszönhetően a Tor ma a leghatékonyabb eszköz, hogy nyomtalanul böngésszünk, s ha esetleg még vegyítjük a dolgot a fentebb megemlített VPN szolgáltatásokkal, akkor gyakorlatilag mindent megtettünk a névtelenségért, amit jelenleg földi halandó tehet (ez részben megoldást jelenthet az esetleges rosszindulatú végpontok problémájára is, hiszen a VPN használata plusz titkosítást jelent adatainknak).

Jó azonban tudni, hogy míg a jobb minőségű VPN kapcsolatok (lásd ExpressVPN) nem igazán csökkentik a böngészési, internetezési sebességet – miközben titkosított adatfolyamot és IP cím elrejtést biztosítanak számunkra -, addig a Tor, azáltal, hogy több Tor csomóponton is átküldi az adatokat, irgalmatlan módon képes belassulni. Szóval videók streamelésére nem feltétlenül előnyös, s az egyszerű weboldalak megnyitása is jóval tovább tart neki, mint egy hagyományos böngészőnek. Ha tehát valaki csúcssebességre törekszik, nem a Tor a jó választás. A láthatatlanságért cserébe többek között a sebességgel adózunk. Mellesleg P2P kapcsolatra sem ideális, nem is annyira a sebesség, mint inkább a tiltások miatt. Azt viszont elmondhatjuk, hogy mára elég jó a mögöttes hálózat ahhoz, hogy ne lassuljon teljesen élvezhetetlenre a böngészési folyamat a Torban sem.

Ezen felül a Tor, tekintve, hogy anonim böngészésre találták ki, többek között nagyon hatékonyan letilt minden nyomkövető- és egyéb szkriptet. Alapértelmezésben még egész engedékeny, de ha emeljük a biztonsági szintjét, gyakorlatilag nem lesz olyan Java-szkript, amely kibogarászhat rólunk információt. Ez viszont azzal jár, hogy lesz egy halom oldal, amelynek bizonyos funkció nem is használhatók, ha a Torban nyitjuk meg őket. Szóval mielőtt bevetjük a Tort, mindezt vegyük figyelembe: ezek miatt ugyanis nem lesz olyan az internetezés, ahogy megszoktuk (még akkor sem, ha az idők során jócskán gyorsult már a Tor hálózata).

A Tor persze, lévén hatékony anonimitást biztosít, kedvelt eszköze az illegális témákban utazóknak is. Ezzel a böngészővel elérhetjük a többi számára láthatatlan ún. onion oldalakat, amelyeket sötét web (Dark Web) néven ismer mindenki. Ez az internetnek egy olyan szelete, amire a Tor és társai jelentik a beugrót, lévén ezekre nem látnak rá a keresőmotorok és nem lehet beazonosítani a létrehozójukat sem. Ezeket az oldalakat alapvetően csak így érhetjük el. S bár javarészt illegális tartalmakról van szó, azért akadnak bőven kivételek is, például jogvédő szervezetek oldalai. De azért akad ott illegális fegyverkereskedés, gyerekpornó oldalak és egyéb hasonlók is, amelyekkel kapcsolatban nem szokás hagyományos weboldalt rittyenteni. Mondjuk ilyet sem kellene, de az ember már csak ilyen típus.

Tisztázzuk azért, hogy a Tor nem csak a bűnözők eszköze. A kényes témákban – és helyeken – utazó újságírók, jogvédők is előszeretettel használják, s persze bárki, aki attól érzi magát biztonságban, hogy anonim, követhetetlen módon böngészi a web bármely részét. Felhasználásáról mindenki szabadon dönt. A Tor és a mögötte álló hálózat, mint eszköz, rendelkezésére áll bárkinek, akárcsak a Bitcoin, amelyet bevethetünk legális és illegális helyeken egyaránt fizetésre, ha névtelenségbe burkolóznánk. Ki, mire használja ezeket.

Összegezve: ha tényleg teljes névtelenségre vágyunk, akkor a Tor (plusz egy VPN) ezt gyakorlatilag tökéletesen megoldhatja számunkra. Feltéve persze, hogy betartunk pár szabályt, amelyeket majd a cikk végén elmondunk.

Firefox: anonimitás pár kattintással

Míg a Tor speciális böngésző, a biztonságos internetezéshez és a tulajdonképpeni – átlagos életet élő felhasználó szemszögéből nézve – nyom nélküli webezéshez nem feltétlenül kell ilyen mértékben paranoiásnak lennünk. A reklámcégek nyomkövetési furmányaitól és hasonló, hétköznapi privát szféránkat érintő megoldásoktól elég védelmet nyújthat egy megfelelően beállított böngésző is. Sok ilyen, anonimitást ígérő megoldás a Firefoxra épül. Egyetlen gond van velük: a legtöbb nem tesz mást, csak alapértelmezésben bekapcsolja a Firefoxnak eleve részét képező biztonsági funkciókat. Cserébe viszont általában le vannak maradva a Firefox biztonsági frissítéseinek átvételével. Jó példa erre a Waterfox. Ellenpélda is van persze: a fentebb bemutatott – és szintén a Firefoxra épülő – Tor. De ha a Tor helyett keresünk gyorsabb, egyszerűbb megoldást, ennyi erővel használhatjuk akár a Firefoxot is, csak úgy, hogy bekapcsolunk mindent, amit adatvédelem és biztonság terén nyújtani tud.

Ehhez nem kell mást tennünk, mint ellátogatni a Beállítások / Adatvédelem és biztonság részre a böngészőben, ahol aztán sorakoznak rendesen a privát szféránk megvédésére használható funkciók:

  • Tartalomblokkolás: ezzel letilthatjuk a nyomkövető sütiket, szkripteket, különböző mértékben.
  • Bekapcsolhatjuk a Do Not Track funkciót (amit aztán vagy figyelembe vesz egy oldal, vagy nem)
  • Automatikusan töröltethetjük az összes sütit és oldaladatot a böngésző bezárásakor
  • Megtilthatjuk a böngészési előzmények mentését
  • Letilthatjuk a helyadatok lekérdezését, a felugró ablakok használatát
  • Letilthatjuk a Firefox saját adatgyűjtési funkcióját (ez a fejlesztők számára hasznos adatokat küldene elvileg, nem rossz szándékkal figyeli a felhasználót) és az összeomlási jelentések küldését
  • Kapcsoljuk ki a WebRTC funkciót (about:config részben a media.peerconnection.enabled opció false értékre állítása)

Szóval egy halom tiltást kezdeményezhetünk. Azzal viszont legyünk tisztában, hogy ha minden fenti funkciót letiltunk, azzal egy halom weboldal és online szolgáltatás működését fogjuk bezavarni, és előfordulhat, hogy számunkra hasznos funkciókat sem tudunk majd használni, amíg újra nem engedélyezzük a letiltott opciókat.

Értelemszerűen a Firefox sem csodaszer, szóval a fentiekkel még nem leszünk megfelelő biztonságban, ha közben nem használunk valamilyen VPN szolgáltatást. S persze a Firefox közel sincs annyira anonimitásra kihegyezve még így sem, mint a Tor böngésző.

Brave: alapból blokkol az érdekünkben

A nyomtalan internetezés területén a fenti két böngésző között helyezkedik el a szintén ingyenes Brave. A Tor böngészőnél kevésbé sokrétűen, de a Firefoxhoz viszonyítva hatékonyabban vigyáz ránk böngészés közben. Ez szintén cross-platform darab, így szinte minden népszerű rendszeren elérhető. Chromium alapokra épül, vagyis megjelenítési és sebesség gondok nem igazán vannak vele. Pontosabban egy dologban azért mégis: alapértelmezésben blokkolja a hirdetéseket és a nyomkövetést végző szkripteket, illetve a harmadik féltől származó sütiket a weboldalakon. Emellett plusz opciók bekapcsolásával az összes szkript blokkolását is kérhetjük (ami viszont könnyen járhat adott oldalak használhatatlanná válásával), illetve a böngésző igyekszik erőltetni a https kapcsolatot is az oldalakkal, ami adatbiztonság szempontjából igen előnyös tulajdonság. Van benne adathalászat és malware elleni védelem is. Szóval ez is egy jó választás lehet, ha viszonylag nyomtalanul szeretnénk internetezni. Sőt, extraként van integrált Tor hálózat használat is a böngészőben, melynek hatására nagyobb biztonságban, de a fentebb leírt okok miatt érezhetően lassabban böngészhetjük a webet. Persze egy VPN itt sem árt kiegészítésként, hogy még hatékonyabban menjen a nyomtalan böngészés.

Érdekesség még a Brave Rewards funkció is, amely egy érdekes rendszer a privát szférát tiszteletben tartó hirdetések és a felhasználók által fontosnak tartott oldalak jutalmazásával (és ehhez saját kriptovalutával: BAT).
Szóval a Brave sok szempontból egészen új látásmódot képvisel, ami lehet jó, lehet téves, ezt majd az idő és a felhasználók eldöntik. Annyi biztos, hogy a nyom nélküli internetezéshez szinte mindent megad, ami csak elvárható jelenleg egy ilyen böngészőtől. Ráadásul kellemesen gyors darab.

Böngészőtől független trükkök az anonimitásért és biztonságért

Értelemszerűen, ha valaki rejtve akar maradni böngészés közben, akkor érdemes ennek megfelelően viselkedni is: 

  • Ne adjuk meg saját e-mail címünket, adatainkat sehol és ne regisztráljunk azokkal különféle szolgáltatásokba. 
  • Ne telepítsünk és ne használjunk böngésző kiegészítőket. 
  • Ne a Google-t használjuk keresésre, hanem alternatív keresőt (lásd DuckDuckGo). 
  • Mindig töröljük a böngészőben felhalmozódó sütiket, átmeneti fájlokat. 
  • Csak SSL tanúsítvánnyal rendelkező, HTTPS protokollt használó oldalakon adjunk meg adatokat. 
  • Ne töltsünk le beazonosíthatatlan fájlmegosztókról telepítőkészleteket és ne telepítsünk ilyeneket, beleértve a fent ismertetett böngészőket sem. Minden programot a készítők hivatalos oldaláról töltsünk le. A feltört programok vagy a preparált telepítőkészletek különféle vírusok, zsarolóprogramok, kémprogramok melegágyai. Ráadásul a telepítésüknél sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni a rendszer és az antivírus szoftverek figyelmeztetéseit, így konkrétan magunk fertőzzük meg a saját gépünket.
  • Használjunk valamilyen VPN szolgáltatást, kiváltképp ha nyilvános, titkosítatlan wifi pontokhoz csatlakozunk (kávézók, éttermek stb.)
  • Ha nem vagyunk biztosak egy link biztonságosságában, megnyitás előtt ellenőrizzük azt a Virustotal.com oldal URL ellenőrzőjével és a WOT szolgáltatásban (értelemszerűen a Web of Trust szolgáltatásra gondolunk, nem a World of Tanksra…).

És ez még bőven nem minden. De aki ennél erősebb biztonságra vágyik, annak mi most nem szolgálhatunk több megoldással. További módszerekkel viszont tele van az internet. Bár azért jó ha tudjuk, tökéletes anonimitás és biztonság nem létezik. Számtalan ponton bebuktatható a névtelen internetezés mítosza, s olykor ehhez elég egy apró figyelmetlenség, vagy a véletlen is. Mindazonáltal a fentiek bőven megteszik egy hétköznapi felhasználónak, aki a nyomtalan internetezés közben egyszerűen csak biztonságban, és a reklámcégek, ügynökségek számára beazonosíthatatlanul szeretne böngészni, s nem a profi nyomozók elleni bujkálás az elsődleges célja.

KÉRÉS: Amennyiben hasznosnak ítélte ezt a cikket, vagy a Techwokon olvasható bármely bejegyzést, kérjük, engedélyezze cserébe a hirdetések megjelenítését ezen az oldalon. A Techwok üzemeltetéséhez ez elengedhetetlen bevételi forrás. A hirdetések segítségével tudjuk biztosítani, hogy cikkeinket továbbra is ingyen olvashassa bárki. Köszönjük!

Ne maradjon le erről sem!

Mint a legtöbb weboldal, mi is használunk sütiket az oldalon. Elfogadom Adatkezelési tájékoztató