A Facebook és a többi közösségi oldal ugyan nagyban megkönnyítheti a kapcsolattartást, de cserébe irgalmatlan mennyiségű félrevezető, olykor csalók által publikált poszt között kell rajtuk lavíroznia a felhasználóknak. De a web is tele van adathalász, átverésekre épülő oldalakkal. Ráadásul a Facebookon megjelenő hírek és posztok tartalmát még véletlenül sem szeretné megkérdőjelezni a felhasználók többsége. Mintha az lenne az alaptézis, hogy ha ott megjelent és egy halom ismerős lájkolta, akkor az úgy is van. Sajnos ez nem ilyen egyszerű, a Facebook, a hozzá hasonló közösségi oldalak, s persze maga a web is, melegágyai a félrevezető álhíreknek, fake videóknak, hoaxoknak, megtévesztő tartalmaknak. De miként lehet kiszűrni például azt, hogy egy Facebookon publikált videón vagy fotón valóban azt látjuk-e, amit aláírt a megosztó? Vagy hogy egy weboldalon talált mindent gyógyító terméket – ilyenkor eleve érdemes gyanakodni – ajánló professzor fotója valóban azt ábrázolja-e, akiről a szépen cizellált marketingszövegben írnak? Sajnos politikai célokra, hamisított termékek eladására, vagy épp adathalász próbálkozásokra egyaránt kiváló eszközök, de vajon megoldható-e az álhírek, félrevezető fotók és fake videók kiszűrése? Nos, nem állítjuk, hogy pár kattintás csupán, de ha valaki hajlandó némi időt rászánni, viszonylag könnyen utána járhat annak, hogy amit lát, az a valóság, netán csalók átverése, vagy esetleg csak figyelmetlen volt az, aki megosztotta a nagyérdeművel és így lett a végeredmény teljes félrevezetés.
Fordított képkeresés: félrevezető fotók beazonosítása
Kezdjük ott, hogy teljesen mindegy, mi volt a publikáló célja, ha átvernek, félrevezetnek minket – mindegy, hogy direkt vagy merő figyelmetlenségből -, annak jobb esetben csak nem örülünk, rosszabb esetben viszont konkrétan kárát láthatjuk anyagilag vagy akár az egészségünket illetően is. Szóval jobb az ilyet elkerülni. A politikai, gyűlöletkeltési célból közreadott álhírek pedig minden szempontból veszélyesek, teljesen mindegy, melyik oldal, vagy melyik ország próbálkozik velük.
Módszerből van temérdek, így például lehet, hogy egy közzétett videó valós eseményeket ábrázol, de a leírásában szereplő dolgok nem stimmelnek térben és időben, s a videó valós tartalma köszönőviszonyban sincs azzal, ahogy tálalják. Ugyanígy lehet, hogy egy fotón látható híres professzor valójában teljesen másként néz ki és teljesen más területtel foglalkozik, ráadásul sosem mondott olyat, amit az adott oldalon a szájába adtak. S persze a kérdéses csodaszert dicsőítő, frissen gyógyult páciens sem létező személy, s a fotója is egy szimpla stock fotógyűjteményből származik.
Az ilyen esetek kiszűrése nem egyszerű feladat, s jó esetben nem is megy automatikusan, viszont találni az interneten olyan eszközöket, amelyek segíthetnek a csalás vagy a félretájékoztató információk leleplezésében. Egy fotó esetében például jól jöhet az úgynevezett fordított képkeresés módszere, amelyről anno írtunk már mi is. Ennek segítségével kideríthető, hogy egy adott fotó szerepelt-e már korábban más internetes oldalakon, illetve kis kitartással visszakövethető akár az eredeti megjelenése is. Ez amúgy fontos módszer fotósok számára a fényképek jogvédelmében is (erről írtunk anno Copytrack interjúnkban), hiszen így villámgyorsan kideríthető, ha a fotónkat jogdíjfizetés nélkül használták fel weboldalakon. De arra is jó megoldás, hogy kiderítsük, egy adott fotó eredetijénél is ugyanazt a képaláírást, leírást látjuk-e, mint amit épp megosztottak velünk. Könnyen kiderülhet, hogy a fotó valójában teljesen más helyen készült és tökéletesen eltérő tartalmú, mint ahogy nekünk tálalták. Korábban ehhez ajánlottunk már egy remek kis Chrome kiegészítőt, amely több ilyen szolgáltatás használatát is lehetővé teszi (SauceNAO, IQDB, TinEye, Google Search) kvázi egy katttinással, de ezek közül is bemutattuk külön a TinyEye-nak és a Google képkeresőjének a használatát. Ma ezt a gyűjteményt szeretnénk bővíteni egy újabb gyöngyszemmel, amely nem csak a fotók, de a videók esetében is lehetővé teszi e módszer alkalmazását.
InVid Project: álhírek, félrevezető fotók és fake videók kiszűrése
Az InVid Project ugyan elsősorban az újságírók munkáját igyekszik megkönnyíteni, hogy könnyebben és hatékonyabban járhassanak utána egy-egy forrás hitelességének, de mivel teljesen ingyenes és szabadon használható, így bárki számára remek kiindulási alap arra, hogy ellenőrizze egy hír, fotó, videó, termékhirdetés valóságtartalmát.
Használatához ugyan akadnak alkalmazások is, de ennél sokkal egyszerűbb, ha inkább a böngésző plug-inként elérhető eszközöket telepítjük: Fake news debunker by InVID & WeVerify. Ezek pár mozdulattal beépíthetők a Chrome vagy Firefox böngészőkbe.
Miután telepítettük a nekünk megfelelő böngészőbe, a teljes csomag egyetlen kattintással elérhetővé válik az eszköztárból az InVID WeVerify ikonra kattintva megjelenő Open Toolbox menüpontot választva. A megjelenő felületen a Video analysis gombra kattintva adhatjuk meg a Youtube-on, Facebookon, Twitteren talált videó linkjét, majd a Submit gombra kattintva kérhetjük annak kielemzését. Az elemzés során a rendszer megpróbál minél több információt kiszedni a forrásoldalból is, így például láthatjuk az összefoglaló szöveget, a kommenteket, a kommentekben szereplő linkeket, de ugyanígy kapunk néhány nézőképet is a videó különböző jeleneteiből, amelyeknél egy kattintással bevethetjük a fordított képkeresés módszerét (ehhez választhatjuk a Google képkeresőjét, vagy a Yandex, a TinEye, Twitter Video szolgáltatásokat). Így a kép alapján további forrásokra lelhetünk, amelyek között talán megtaláljuk, hogy pontosan honnan származik az adott videó és mikor, kik, milyen megjegyzések kíséretében tették közzé korábban (vagy ha szerencsénk van, megtalálhatjuk az eredeti feltöltést is). Nem csak linkekkel, vagyis online videókkal dolgozhatunk, hanem fel is tölthetünk videókat (mp4 formátumban) elemzésre.
Az oldal Image részében egyébként fotókkal, képekkel is eljátszhatjuk ugyanezt, akár linkelt, akár általunk feltöltött képek esetében. A Metadata funkció segítségével megtekinthetjük a fotók EXIF és egyéb metaadatait is, amelyekből szintén sokminden kiderült (milyen eszközzel készült, mikor, hol stb.), bár kétségtelen, hogy a metaadatok átszerkesztése ma már nem kunszt (erről többek között itt és itt írtunk).
De szintén jól jöhet innen a Magnifier, vagyis nagyító eszköz is, amellyel elmerülhetünk a fotó részleteiben közelebbről is, illetve a Forensic eszköz, amely segíthet felderíteni, hogy a kérdéses fénykép tartalmát manipulálták-e valamilyen képszerkesztő programban.
