Copytrack: fotók jogvédelme hatékonyan, mégis egyszerűen – Marcus Schmitt interjú

Az internet terjedésével gombamód szaporodtak a különféle tartalomszolgáltatók, akik így vagy úgy, de szeretik (mellesleg kénytelenek is) illusztrálni az online megjelenő tartalmakat. Ám miközben anno a nyomtatott sajtó virágzása idején a nagy kiadók – legalábbis a többségük – igyekeztek odafigyelni az illusztrációként használt fotók jogtisztaságára, addig manapság, az online világban mintha háttérbe szorult volna kissé a tény, miszerint a fotókat valaki ugyebár elkészíti. S az a valaki nem feltétlenül akarja fűnek-fának ingyen a rendelkezésére bocsájtani a produktumát. De nem csak a blogok, magazinok egy része felejtkezik el a jogdíjakról, hiszen fotókat használnak hirdetésekhez, webshopokhoz, s még temérdek más online felületen is. Igaz, a fotósok nincsenek egyedül: a szoftverek vásárlásával kapcsolatban is elég laza a felhasználók hozzáállása, pedig olykor egy alkalmazás fejlesztése igen komoly összegeket emészt fel, így – különösen, ha munkára használják -, illene kifizetni az árát. Ma viszont nem szoftverekkel foglalkozunk, hanem az illusztrációk, fotók jogvédelme lesz a téma. Fényképészek – és grafikusok – számára szeretnénk bemutatni egy lehetőséget, amely megoldást jelenthet arra, hogy képeik jogtalan felhasználására fény derüljön, s így akár utólag is megkapják az őket megillető jogdíjat. 

Copytrack: fotók jogvédelme hatékonyan, mégis egyszerűen

Szemben a nyomtatott termékekkel, ahol egy helyi kiadvány külföldről származó, jogtalanul használt fotóiról viszonylag kis eséllyel értesül a távoli ország fényképésze (vagy grafikusa), az interneten jobban szem előtt vannak a dolgok. Vagyis ha egy magyar fotós vagy illusztrátor által készített anyagot valaki egy kínai weboldalon használ fel engedély nélkül, az a megfelelő eszközökkel viszonylag gyorsan kiderül. Ilyen eszközökre, pontosabban technológiákra épül a Marcus Schmitt által alapított Copytrack nevű szolgáltatás is, amely 2015 óta igyekszik segíteni a fotósok dolgát. Saját fejlesztésű, mesterséges intelligenciára (AI) is épülő keresőrobotuk (web-crawler) hatékonyan kutatja fel az esetlegesen jogsértő módon felhasznált fotókat, s a szolgáltatás részeként a jogdíjak utólagos behajtásában is segítséget nyújtanak.

A szolgáltatásba bárki ingyen regisztrálhat, nincs tagsági díj. Ha egy fotóról kiderül, hogy engedély nélkül használják a világ bármely pontján egy weboldalon, akkor a Copytrack intézi a jogtalan felhasználó értesítését, ők szabják meg az utólagos jogdíj mértékét és intézik annak beszedését is. A befolyt összegből százalékos jutalékot (30-45%) vonnak le, a fennmaradó összeget pedig megkapja a fotós. Talán nem kell ecsetelni, hogy ez mennyivel egyszerűbb, mint manuálisan kutatni a fotóink jogosulatlan felhasználói után, majd egyénileg megpróbálni elérni, hogy a minket megillető jogdíjat utólag kifizessék. 

Meglepő módon azt kell mondjuk, hogy a Copytrack módszere még a jogsértő szempontjából is egzakt, hiszen a folyamat egyértelmű és átlátható. A jogsértésről kapott levélben szerepel a kérdéses fotóval kapcsolatban minden információ, s ellentétben az erre szakosodott ügyvéd-hiénákkal (akad manapság szép számmal, főként Németországban, aki üzletágként tekint a jogdíjak beszedésére), a Copytracknél a jogdíj összegének megállapításakor többek között az érintett ország átlagfizetését is figyelembe veszik. Egy büntetés ugyan így sem olcsó, de nem próbálnak meg német fizetésekből kiindulva lehúzni mondjuk egy magyar kisvállalkozót, aki – tudatosan vagy figyelmetlenségből, ez jogi szempontból tökéletesen mindegy – illetéktelenül használt fel egy fotót például a weboldala fejléceként. Vagyis a Copytrack egyértelműen jó a fotósnak, de nem feltétlenül ellensége a másik oldalnak sem (hamarosan a másik oldal szemszögéből is körbejárjuk a lehetőségeket, legközelebb elmeséljük, miként áll a dologhoz a magyar jog és miben tudnak segíteni a hazai jogvédők).

Ha tehát valaki úgy érzi, szeretné biztosítani, hogy fotóiért megkapja az őt megillető jogdíjat akkor is, ha azt több ezer kilométerrel odébb található ország szerverein üzemelő honlapon használta fel valaki az engedélye nélkül, a Copytrack jó platform lehet. Jelentősen növeli az esélyét, hogy a fotós tudomására jusson a jogtalan felhasználás, és leveszi a válláról a jogdíj beszedésének terhét is. Az alábbiakban elolvashatják rövid interjúnkat a Copytrack alapítójával, amiből kiderül, mik a szolgáltatás főbb elemei, mely országokban hajlamosak leginkább fotókat és illusztrációkat lopni, s miért lehet jobb a Copytrackra bízni fotóink jogvédelmét, mint utólag ügyvédet fogadni.

Marcus Schmitt: modern jogi platformok megálmodója

Marcus Schmitt vállalkozó és ügyvezető igazgató, több mint 20 éves tapasztalattal nemzetközi kkv-k létrehozásában és irányításában Európában, az Egyesült Államokban és Ázsiában. Marcus 2015-ben alapította a Copytrack-et, amely a képek online használatát, engedélyezését figyeli, és a szerzői jogok érvényesítését segíti.

Marcus Schmitt, CEO, Copytrack & Director, Consensum

Emellett 2017-ben alapította a Concensum (Global Copyright Register) szolgáltatást, amely blockchain technológián alapuló eszközökkel segíti a digitális tartalmak szerzőit világszerte. A Copytrack és a Concensum mellett Schmitt a Front Equity és más magánbefektetési társaságok alapítója Európában és Ázsiában egyaránt.

Interjú

Mikor és milyen céllal alapította a Copytrack szolgáltatást?

Marcus Schmitt: A Copytrack szolgáltatást 2015-ben alapítottuk, azzal a céllal, hogy hatékonyan segítsük a fotósokat és az alkotókat, vagyis a licencek tulajdonosait. Technológiánk és szolgáltatásaink minden ügyfelünk számára kockázatmentesek.

Mely országokban a legnagyobb a szerzői jogi visszaélések száma?

A szerzői jogok megsértése terén az Egyesült Államok, Kína és Németország vezet. Ahogy az a Copytrack 2019-es, globális jogsértési jelentésében is olvasható, az online megosztott, közel napi 3 billió kép 85 százaléka gyakorlatilag lopott, engedély nélkül felhasznált. A lopott képek felhasználási ranglistáján Észak-Amerika vezet 22.96 százalékkal, míg Kína és Németország nagyjából 6 százalékkal “büszkélkedhet” (a jelentés alapján Magyarország nincs benne az első 20-ban). Érdekesség, hogy leggyakrabban az 1920×1080 pixel (full HD) felbontású képeket lopják.

Mely országokban tudnak segíteni a fotósoknak?

A Copytrack nemzetközi szinten, világszerte működik. Az adott országtól függ, milyen messzire tudunk eljutni egy ügyben. Fontos tényező egy ország jogrendszere, a követelés mértéke és az általános jövedelemszint egyaránt.

A követelés mértékét befolyásolja, melyik országról van szó?

Egyértelműen! A szokásos összegre alapozva, az igényt az ország jövedelmezősége alapján is módosítjuk. Például 500 dollár normál követelés az USA-ban, de ez az összeg más országokban egy komplett havi jövedelmet tenne ki. Így figyelembe kell vennünk ezt a szempontot is.

Miért lehet jobb megoldás a Copytrack, mint egy egyénileg felfogadott ügyvéd, a jogdíjkövetelés érvényesítéséhez?

A Copytrack szolgáltatása ingyenesen használható ügyfeleink számára, és teljesen kockázatmentes. Mi csak abban az esetben kérünk díjazást, ha a jogdíjakat vagy a kártérítéseket sikeresen beszedtük. Ilyenkor 30-45 százalék a jutalék.

Milyen kritériumoknak kell megfelelni, hogy egy fotós vagy alkotó igénybe vehesse a szolgáltatást?

Nos, a képeket online kell közzétenni, és nem szabad túlzottan alacsony árú úgynevezett stock – képgyűjtő – platformokon értékesíteni. A közelmúltban a bíróságok a szerzői jog tulajdonosának „licencelési gyakorlata” alapján állapították meg a licencértéket. Tehát, ha egy dollárért adod el őket, akkor a legtöbb országban nem várhatsz többet, mint egy dollárt. Vannak azonban olyan kivételek is, mint például az USA.

Milyen technológiát alkalmaz a Copytrack a fépek felkutatásához?

A Copytrack kifejlesztett egy nagy teljesítményű, mesterséges intelligenciára (AI) is építő keresőrobotot (web-crawler), amely másodpercenként akár 5 000 weboldalt is képes ellenőrizni és azokon kép-egyezéseket keresni.

Ha a Copytrack egy kép jogtalan felhasználását azonosítja, mi a következő lépés?

Négy opcionális lépés van, a jogsértő fél országától függően.

  1. Barátságos hangvételű levelezéssel kezdjük a jogi helyzet tisztázását és utólagos engedélyezést kínálunk abban az esetben, ha a licencelés bizonytalan.
  2. Elindítunk egy kereskedelmi díjbeszedést.
  3. Jogi díjbeszedést kezdeményezünk.
  4. Az ügyet bírósághoz továbbítjuk.

Akadnak különleges esetek is?

Bizony, bőven van ilyen! Egyszer például megoldottunk egy ügyet, amelyben David Bowie fotóját használták fel – jogtalanul – egy híres bárban. De érdekes eset Rab Lewiné is, régi Nirvana fotókkal kapcsolatban, amelyről az alábbi videóban beszél.

Ne maradjon le erről sem!

Mint a legtöbb weboldal, mi is használunk sütiket az oldalon. Elfogadom Adatkezelési tájékoztató