Fedora 26: fogjuk hadra akár a régi PC-t is

Korábban mutattunk egy remek kis rendszert, amelynek segítségével Chromium OS alapú PC-t kreálhat magának otthon bárki, kedvenc régi laptopjából vagy asztali PC-jéből. De mi van akkor, ha valaki nincs ennyire „rágyógyulva” a Google szolgáltatásaira, és inkább egy teljesen offline alapokra építő, de az internetet is gond nélkül elé táró rendszerre vágyik? Nos, akkor kerül a képbe valamelyik Linux disztribúció. Ezek közül az Ubuntu neve valószínűleg sokaknak ismerősen cseng, ha más nem azért, mert ők már próbálkoztak saját mobil OS piacra dobásával is, nem túl fényes sikerrel. Az asztali rendszerük viszont igen népszerű, így aki Linuxra vágyik, akár rögtön neki is láthat azt letölteni. Mi azonban ezúttal mégsem az Ubuntut fogjuk ajánlani, hanem a Fedora 26 nevű rendszert. Miért? Máris kifejtjük!

 

Fedora 26: akár gyengébb gépekre is

Először is azért, mert az Ubunturól és a SuSE Linuxról úton-útfélen hallani, a Fedora pedig eközben méltatlanul háttérbe szorul. Pedig azt kell mondanunk, hogy aki kifejezetten gyors, gyengébb gépeken is használhatóan működő, és minimalista Linuxra vágyik, annak a Fedora 26 kifejezetten jó választás lehet.

Ez a rendszer mindent megtesz azért, hogy bárki használni tudja, miközben nem ragaszkodik a megszokott sablonokhoz. Kezdjük ott, hogy a Fedora honlapjáról letölthető kis alkalmazás segítségével pár kattintással legyárthatjuk a telepítőkészletet egy USB-s pendrájvra (minimum 2 GB-os kell). Természetesen akinek DVD-s telepítőre van szüksége, az is megtalálja a lemezképfájlokat az oldalon, a 32 és a 64 bites verzióhoz egyaránt. Ha megvan a pendrájv (vagy a DVD), akkor jöhet a rendszer indítása a választott adathordozóról. Az így elinduló Fedorát telepítés nélkül is tesztelhetjük, így mielőtt rá voksolunk, kipróbálhatjuk, mire képes. Ha megtetszik, a felületről azonnal elindítható a telepítés is, hogy ez lehessen a végleges rendszer a gépen (ebben az esetben előtte mindenképpen készítsünk biztonsági másolatot mindenről, ami eredetileg a gépen volt, különben vesznek az adataink!).

A telepítőben az is kiigazodhat, akinek gőze nincs arról, mik azok a partíciók, a program ugyanis igyekszik a kezdők számára is értelmezhető módon megfogalmazni, hogy mi fog történni, milyen beállításokra van szüksége. Mindezt ékes magyarsággal. Ráadásul nem kérdezősködik túl sokat, a telepítési folyamat legjava automatikus.

 

Fedora 26 a gépünkön

Miután a rendszer telepedett a gépünkre, megismerkedhetünk a felülettel (amely szintén honosított, vagyis magyar nyelven is használható). Ez jócskán eltér a Windowsban megszokottól, mivel a GNOME felületre építő Fedora 26 „Start menüje” a bal felső sarokban található, Tevékenységek menüpontnak álcázva. Ez sem hagyományos értelemben vett Start menü, inkább amolyan központi kiindulási felület. Ezzel jeleníthetjük meg a macOS Dock-jára hajazó alkalmazásindítót, illetve a telepített szoftverek indító ikonjait is. Ugyancsak itt látszanak a futó alkalmazások ablakai, szépen elrendezve, hogy a nézőképek alapján tudjunk választani közülük (ez szintén kicsit macOS Exposé utánérzés). Ennek a felületnek köszönhetően a Fedora ablakairól hiányoznak is a minimalizálás és teljes méretre nyitás gombok. A bezárást megtestesítő X-es gomb azért ott van. A többire tényleg nem igazán lesz szükségünk, csak meg kell szoknunk az alkalmazásváltó használatát (ez a Start gomb megnyomásával, vagy az egérkurzornak a kijelző bal felső sarkába lökésével is előhívható). Minden egyéb tekintetben azért nagyjából úgy működik a Fedora is, mint a Windows, vagy a macOS.

Alkalmazásokat ugyan tudunk beszerezni hozzá az internet bugyraiból is, de ennél egyszerűbb, ha a Szoftverek appot indítjuk el, amely a fedorás alkalmazásbolt. Itt minden ingyenes és nyílt forráskódú (enélkül nem is kerülhet be egy program a gyűjteménybe). Alapértelmezésben olyan szoftvereket kapunk előre telepítve a rendszerbe, mint a Firefox böngésző, az Evolution levelezőprogram (amely az Outlookhoz hasonlóan egyben naptár, címjegyzék és jegyzettömb is, vagyis teljes PIM alkalmazás), a LibreOffice irodai csomag, s persze egy halom rendszeralkalmazás: időjárás, világóra, számológép, képnézegető, zenelejátszó, videolejátszó. Ezek mellé kiegészítésként telepíthetünk még rengeteg további alkalmazást is.

Ezzel persze a Fedora 26 még nem feltétlenül lopná be magát a szívünkbe, hiszen a felsorolt alkalmazások helyi megfelelői az összes rendszerben ott sorakoznak. Ami különlegessé teszi ezt a rendszert, az, hogy ezek a szoftverek még egy amúgy döglődő, Atom processzoros netbookon is elfogadható teljesítményre képesek, vagyis ha a betöltési folyamatot kivárjuk (mert az egy régi gépen szinte minden esetben lassú lesz a manapság megszokotthoz képest), akkor utána vidáman tudunk majd dolgozni.

Természetesen mindennek határt szab a hardver, de ha nem dimenzionáljuk túl az elvárásainkat, akkor az említett netbookból egy használható irodai gépet fabrikálhatunk, ha pedig erősebb hardverre rakjuk, akkor fejlesztésre, grafikai munkákra is alkalmas lesz (utóbbi persze csak mérsékelten, hiszen a szakmai etalont jelentő Adobe alkalmazások jelenleg nem érhetők el Linuxra). De van számos felhasználási terület, amire a Linux kiválóan alkalmas jelenleg, s ebben beletartozik az is, ha egy visszafogottabb PC-n akarunk otthon, teljesen jogtiszta, ingyenes rendszerrel és alkalmazásokkal internetezni, szórakozni, netán irodai szinten dolgozni.

Nálunk a tesztek során a Fedora 26 minden gépen jól szerepelt, s ha a gyengébb hardvereken az ember hajlandó összebarátkozni pár kifejezetten Linuxos, kis erőforrás igényű alkalmazással, mint például a WebKit alapú Midori böngésző, akkor nem hullik ki a haja sem, mire a programok elindulnak, mit ne mondjuk: egy Atom N455 processzros, 2 GB RAM-mal ellátott gépen, meglepően kényelmesen tudtunk böngészni és szöveget szerkeszteni párhuzamosan a Midori-LibreOffice párosítással. Mondjuk az is kétségtelen, hogy egy Youtube videó lejátszása már itt is meghaladta a hardver képességeit, ami azért szomorú, de hát nem mai darabról van szó. Egy friss gépen a Fedora 26 is jobban hozza a formáját: zökkenőmentesen, villámgyorsan működik. A frissítéseket is nagyon kényelmesen megoldhatjuk, legyen szó akár a rendszer, akár valamelyik alkalmazás új verziójáról. A rendszer figyelmeztet minket mindkét esetben, ha elérhetők új verziók, s ha engedjük neki, a beavatkozásunk nélkül telepíti is azokat.

Ha tehát valaki kellően vállalkozó kedvű és Linuxon képzeli el a jövőt, ezzel a disztribúcióval feltétlenül érdemes megismerkednie, bár azt azért hozzátesszük, hogy a Windowsról átnyergelőknek előnyösebb lehet OpenSUSE KDE-s válozata, mert ott sokkal inkább hajaz a felület a többség által megszokott windowsos elrendezésre.

Ne maradjon le erről sem!