Internet gyorsítása otthon, ingyen

Manapság, amikor folyamatosan érkeznek az egyre gyorsabb hálózati megoldások és eszközök, s egészen elérhető havidíjért használhatunk 250 mbit/s sebességű, vagy gyorsabb internet kapcsolatot otthon is, kifejezetten bosszantó tud lenni, amikor érezhetően belassul az otthoni internet böngészés közben. Ennél már csak az a bosszantóbb, ha kiderül, hogy a szolgáltatás maga teljes erőbedobással igyekszik kiszolgálni minket, csak valami nálunk tartja fel az online forgalmat. Most megmutatjuk, miként oldható meg az internet gyorsítása otthon, ingyen, vagyis anélkül, hogy nagyobb előfizetői csomagra váltanánk, illetve eszközöket cserélnénk. Az alábbiak egyike sem csodaszer, nem fogjuk megváltani a világot, de talán sikerült pár trükköt mutatnunk olvasóinknak, amelyek segítségével fürgébbé tehető az internetezés. Mielőtt belevágnánk: az “érzésen” kívül azért akadnak a hálózat sebességét ténylegesen mérő megoldások is. Így érdemes azokkal is meggyőződni róla, hogy az éppen használt internet kapcsolat mire képes. Erre jó választás lehet a Speedtest.net vagy a Fast.com (van mobil app is belőlük).

Internet gyorsítása otthon: router trükkök

Évtizedes gyakorlat, hogy ha az ember lassúnak és problémásnak érzi a számítógépet, egyszerűen újraindítja azt. Ez az esetek nagy százalékában célravezető, nem csak a Windows, de olykor a macOS és a Linux tekintetében is. Nos, a módszer érvényes a routerekre is. Amennyiben használhatatlanságig lassul a netünk, érdemes a szolgáltatótól kapott modemet/routert kikapcsolni, 10 másodpercre áramtalanítani, majd újra bekapcsolni. Ez sok átmeneti problémára orvosság lehet.

Ha otthon vagyunk és nem kényszerít minket semmi (mondjuk egy asztali gép esetében) arra, hogy vezeték nélküli wifi kapcsolatot használjunk, érdemes helyette kábellel összekötni a routert és a számítógépet. Különösen régebbi gépeknél, ahol az integrált wifi, vagy az USB-s wifi adapter még nem támogatja a gyorsabb szabványokat (802.11n,ac,ax; ezekre amúgy már a WI-FI 4,5,6 jelöléseket is használják), a LAN kábel használata igencsak érezhető sebességnövekedést és megbízhatóbb kapcsolatot produkál. Persze egy notebook esetében macerás lehet kábelezni, de ha úgyis mindig ugyanott használjuk, megéri a váltás.

Fotó: Freepik.com / mehaniq

Emellett sokszor az sem mindegy, hogy a wifi kapcsolat miként lett konfigurálva a routernél. A legtöbb ilyen eszköznél választhatunk a 2.4 Ghz-es vagy 5 Ghz-es frekvenciasávok között. Mivel az előbbit viszonylag sok egyéb eszköz is használja, jóval nagyobb az esélyünk, hogy valami bezavar az “adásba” (különösen lakótelepeken, lakóparkokban, ahol egymáshoz közel működik egy halom rádiós/wifis kütyü). Így aztán hol megszakad, hol belassul a wifi kapcsolatunk. Éppen ezért ha lehetőségünk van, érdemes az 5 Ghz-es tartományt használni. A régebbi routerek esetében az admin felületen választhatunk a két üzemmód közül, míg az újabbak már mindkettőt használják egyszerre, így ott általában a kapcsolódásnál választhatjuk ki, hogy melyiket preferáljuk. 

Mellesleg régebbi okostelefonok, laptopok esetében előfordulhat, hogy az 5 Ghz-re állított wifi ponthoz nem tudnak kapcsolódni. Ilyenkor kénytelenek leszünk beérni a másikkal (vagy venni egy modernebb adaptert/kártyát a géphez, de az ugyebár már nincs ingyen). Mindenesetre elmondható, hogy az 5 Ghz-es sávra váltva némileg gyorsulhat a munka, illetve sokkal megbízhatóbb lehet a kapcsolat. Ha még így is problémákat tapasztalunk, válthatunk a csatornák között is, hátha sikerül egy kevésbé “zűröset” találni.

Bár remélhetőleg kevesen vannak így, de ha valaki esetleg titkosítás nélküli WEP kapcsolatot állított be, előnyös lehet átállítani azt WPA2 kapcsolatra és – nem könnyen kitalálható – jelszóval védeni a saját wifi pontunkat, hiszen ha boldog boldogtalan azon lóg, szintén vesztünk a sávszélességből és lassul az elérésünk (nem beszélve a hatalmas biztonsági kockázatról).

VPN használat átgondolása

Bár folyamatosan ajánljuk a VPN használatot az ingyenes wifi pontokon (kávézók, szállodák stb.), otthon nem mindig érdemes VPN-en keresztül kapcsolódni. Persze ha torrentezünk, vagy a szolgáltató elől is rejteni kívánt adatokkal dolgozunk, biztonság szempontjából ilyenkor is jól jön a VPN. Ugyanígy indokolt lehet geolokációs korlátozások kicselezésére is. De ezeken felül otthon viszonylag ritkán van rá szükség folyamatosan. Aki szintén így gondolja, a VPN kiiktatásával (ha egyáltalán használt ilyet) ugyancsak gyorsíthatja az internetezést, mivel a VPN kapcsolatok valamelyest mindig lassítják az adatfolyamot. Pláne, ha gyengébb minőségűt használunk. Megoldás lehet az is, ha végigpróbáljuk a VPN szolgáltatónk szervereit és lemérjük, melyikkel a legjobb a le- és feltöltési sebesség. Ez ugyanis nagyon változó, és sok VPN szolgáltatónál előfordul, hogy például nem a magyarországi, hanem német, svéd stb. szerverek biztosítanak gyorsabb hozzáférést. Aki biztosra megy, ismerkedjen meg az ExpressVPN-nel, nekünk sebesség tekintetében (is) az a kedvencünk. Korábban írtunk is róla részletes tesztet, emitt.

Internet gyorsítása ingyen: regulázzuk meg a programokat

Bár sokan nem gondolnák, a legnagyobb internet lassító tényező általában az, hogy temérdek olyan alkalmazást telepítünk, amelyek a háttérben végzett tevékenységük során foglalják le a sávszélességet. A teljesség igénye nélkül ilyenek: a különféle felhő szolgáltatások kliensei (Dropbox, OneDrive, Google Drive stb.), Apple termékeknél az iCloud, online biztonsági berendezések (például kamera), wifin kommunikáló okoseszközök, torrent alkalmazások, streaming alkalmazások és szolgáltatások stb.

Ha például FHD vagy 4k videókat streamelünk, az jelentősen zabálhatja a sávszélességet. Ha torrentezünk, az biztosan nem gyorsít az összesítésben sem, s ha nagy fájlokat töltünk le párhuzamosan, az ugyancsak sokat eszik. De a felhő szolgáltatások is képesek ledarálni a sávszélességünket, ha engedjük nekik, hogy teljes vállszélességgel töltsék le és fel a szinkronizálandó fájlokat, fotókat, videókat. Ezek hihetetlenül praktikus dolgok, de mivel valamilyen módon mégiscsak kommunikálniuk kell a szerverekkel, ha többet is használunk (vagy hagyunk háttérben dolgozni) egy időben, azt már megérezzük egy weboldal betöltésekor is. 

Szerencsére a legtöbb ilyen program (torrent kliensek, felhő kliensek stb.) a beállításai között engedi, hogy limitáljuk a számára felhasználható sávszélességet. Így ugyan lassulni fog a fájlok letöltése, a fotók szinkronizálása stb., de cserébe sokkal pörgősebben adózhatunk az aktuális feladatainknak (levelezés, weboldalak olvasása, Youtube videók nézése stb.).

Ha felhő alapú backup alkalmazást használunk, amely távoli szerverre menti a gép tartalmát, érdemes olyan időpontot megadni az automatikus biztonsági mentés lebonyolítására, amikor általában ritkábban használjuk a gépet.

A Windows 7, de még a Windows 10 korai változatai is borzalmas módon kezelik a rendszerfrissítéseket, így simán előfordul, hogy a legnagyobb munka hevében kezdik el letölteni háttérben a frissítéseket, s adott esetben akár a telepítésükbe is belefognak. Ez aztán teljesen képes hazavágni a használati élményt. Van, hogy képtelenség ilyenkor bármilyen értelmes tevékenységre használni a PC-t. Jó hír azonban, hogy a legutóbbi Windows 10 frissítés óta a rendszer tényleg figyelmesebb, s módunkban áll eltolni a frissítéséket, vagy pár napra teljesen felfüggeszteni azokat. És igen, végre szót is fogad a Windows! 

Szóval a rendszerfrissítéseket is érdemes kézben tartani és akkor megoldani – akár manuálisan elindítva – az összes rendszeren (Windows, macOS, Linux stb.), amikor ráérünk kávézni/pihenni egy jót, hogy elkerüljük a váratlan, háttérben történő frissítési procedúrákat.

Azt amúgy, hogy melyik program zabálja a háttérben a sávszélességet, könnyen ellenőrizhetjük a legtöbb rendszerben. Windows alatt erre ott a Feladatkezelő és azon belül az Erőforrás figyelő felület, ahol láthatjuk, melyik program kommunikál éppen a hálózaton keresztül. De macOS alatt is ránézhetünk a programok viselékedésére az Activity Monitorral.

Ha azt látjuk, hogy egy program túl lelkesen használja a hálózatot (és biztosak vagyunk benne, hogy erre semmi szükség), akkor vagy testreszabhatjuk az adott alkalmazás beállításait annak felületén, vagy adott esetben “kilőhetjük” azt a folyamatok közül. Utóbbival persze óvatosan bánjunk, nehogy egy fontos rendszer-szolgáltatás sikerüljön likvidálni.

Malware-ek és társaik

A számítógép és az internetelérés lassulását okozhatja a rendszer fertőzöttsége is. Ha összeszedtünk valamilyen digitális kártevőt, az akár meg is oszthatja hálózati (és egyéb) erőforrásainkat illetéktelenekkel. Éppen ezért érdemes valamilyen antivírus szoftver segítségével átnézni a rendszert (Windowsra ingyenesekMacre ingyenesek), hogy nincs-e ilyen jellegű fertőzés. De a cryptojacking tevékenység is lassíthatja rendszerünk működését, s ezzel együtt az internetkapcsolatunkat is.

DNS szerver cseréje

A DNS szerverek párosítják a domain neveket az IP címekkel. Mert hát mégiscsak egyszerűbb megjegyezni a techwok.hu domaint, mint a működését biztosító szerver IP címét. Viszont az is idő, amíg a gépünk a DNS szerverrel kommunikál egy-egy weboldal megnyitásakor. Ha tehát a DNS szerver lassú, az kihat internetezésünk sebességére is.

Ha valaki kellő szakértelmet érez magában – teljesen kezdőknek nem ajánljuk -, lecserélheti az saját internetszolgáltatója által biztosított DNS szervert a Google DNS vagy OpenDNS szolgáltatások valamelyikére. Előfordulhat persze, hogy a szolgáltató által biztosított megoldás gyorsabb ezeknél. De ezt leginkább csak kísérletezéssel lehet kideríteni (amit viszont ismételten nem ajánlunk kezdőknek).

Családi kupaktanács

Ha nem magányosan kapcsolódunk az otthoni wifire, hanem rajta lóg a teljes család, akkor a párhuzamos internethasználat összességében lassabb működést eredményez az egyes eszközökön. Így ha fontos feladatot végzünk éppen, érdemes átbeszélni a családdal, hogy ne mindenki egy időben igyekezzen videókat streamelni a tableten, mobilon, vagy Linux disztribúciókat letölteni a bolygó különböző szegleteiből. Ha egyszerre terheljük a hálózatot, valaki biztosan pórul jár. Ezt érdemes családilag megvitatni és felállítani a saját szabályainkat.

Összegzésül

Mindent egybevetve: viszonylag nagy mozgásterünk van, ha befektetés nélkül szeretnénk kicsit javítani az otthoni internet sebességét. Felülbírálhatjuk az internethasználati szokásainkat, megregulázhatjuk a gépünkre telepített programokat, vagy éppen módosíthatunk a router beállításain. Összességében nyerhetünk így némi sebességjavulást. Sőt, ha több tényező is akadályozta eddig a gördülékenységet, akkor ezek után jelentős javulást érezhetünk. Csodát azonban nem tudunk tenni, így ha valakinek eleve a szolgáltatótól bérelt internet hozzáférése csapnivaló minőségű, azon csak a csomag- és/vagy szolgáltató váltás segíthet igazán.

Ne maradjon le erről sem!

Mint a legtöbb weboldal, mi is használunk sütiket az oldalon. Elfogadom Adatkezelési tájékoztató