Visszatérő olvasóink tudhatják, hogy nagyon kedveljük a Microsoft Wordöt. Nem véletlenül sorakoznak a Word tippek a Techwokon. Azt viszont be kell valljuk, hogy a hétköznapokban – akár a Techwok cikkeinek írására – nem ezt a szövegszerkesztőt használjuk. Merthogy szövegírásra, pláne, ha az ember több platformra ír, sokkal kézenfekvőbb egy teljesen másik megközelítés. Szerintünk a legtöbb esetben sokkal kifizetődőbb a markdown szövegírás a Word használata helyett. S hogy ez pontosan mit is jelent? Máris eláruljuk!
Ezért jobb a Markdown szövegírás a Word használata helyett
A Markdown egy olyan, rendkívül egyszerű jelölőnyelv, amellyel formázott szöveget hozhatunk létre bármilyen egyszerű szövegszerkesztőben, beleértve ebbe akár a régi, totálisan alap Windows Jegyzettömböt is (merthogy a Windows 11-ben lévő már eleve fel is van készítve a Markdown jelölések alkalmazására). Írás közben pedig ezen jelölések alkalmazásával anélkül formázhatjuk a szövegeket, hogy bonyolult menüket vagy egérműveleteket kellene használnunk.
Persze önmagában egy Markdown jelölésekkel teletűzdelt szöveg sehol nincs látványban egy szépen formázott Word dokumentumtól, azonban a modern Markdown szerkesztők ezeket a jelöléseket akár dögös sablonok alapján is tudják csodaszép dokumentumokká, táblázatokká – de ma már akár reszponzív prezentációkká is (iA Presenter, Deckset stb.) – formázni. Vagyis attól függetlenül, hogy teljesen nyers szöveget írunk, a végeredmény igencsak szépen formázott PDF dokumentum, vagy adott esetben Word dokumentum is lehet. Ez már leginkább csak azon múlik, milyen alkalmazást használunk erre a célra. Ráadásul a Markdown jelölések nagyon praktikusak az olyan jegyzetelő alkalmazásokban is, mint a Bear, vagy az Obsidian.
Persze akadnak hiányosságai is, így például ha a főnökség, vagy egy megrendelő szigorú elrendezést, egyedi margókat, betűtípusokat stb. vár el a leadott dokumentumban, akkor a Markdown már nem annyira nyerő, mint a Word. Ugyanígy a csapatmunkára sem ad lehetőséget minden Markdown szerkesztő alkalmazás.
Ám egyszerűsége ellenére igencsak sokféleképpen használható a Markdown. Ki is emelünk néhány fontosabb okot, amelyek jobbá tehetik, mintha mindig, mindent a Wordben írnánk.
Sokkal gyorsabb írás és formázás a billentyűzettel
Míg a Wordben megírt anyagokat általában a helyi menüből vagy a szalagos eszköztár gombjaival formázzuk, addig a Markdown jelöléseket folyamatosan írhatjuk a szöveg gépelése közben. Mondjuk egy félkövér szövegrészt jelölhetünk a ** ** jelekkel az adott részlet előtt és után, az alcímeket a #, ##, ### stb. jelölésekkel az adott cím előtt. Nincs olyan sok jelölés, hogy azt kis gyakorlással ne tudnánk megjegyezni, onnantól pedig csodálatosan működik a dolog.
Így egy pillanatra sem kell egereznünk, vagy akár felnéznünk a gépelésből, csak írni és írni, miközben megadhatjuk a kívánt jelöléseket is a formázás végett. Ha valaki az írásra koncentrál, ez sokat dobhat a produktivitásán és a munka sebességén is. Menet közben jelölhetjük, mit, hogyan kellene formázni, de annak valódi formába öntésével ráérünk a legvégén foglalkozni, amikor már csak az PDF-be, Docx-be, HTML-be exportálás van soron.
Blogba írunk? Kerüljük a Wordöt és éljen a Markdown
A Word csodaszép dokumentumokat gyárt, ám a doc és docx formátumok felépítésének köszönhetően még a szöveg másolásakor is temérdek láthatatlan formázási kódot visz át magával. Ezt pedig a legtöbb CMS nem különösebben szereti, így a blogunkba szánt szövegek széteshetnek, vagy épp eltérhetnek a blog alap formázási jellemzőitől. A Markdown jelölésekkel készült szövegek beillesztésekor viszont a webes szerkesztők egyszerűen rá tudják húzni a jelölt formázásokra a helyi szabályokat.
Minimális fájlméret és hosszú távú kompatibilitás
Mivel a Markdown fájlok egyszerű szöveges fájlok, a méretük is rendkívül kicsi. Szemben a Word dokumentumokkal, nem tartalmaznak egy halom extra metaadatot, kódot. Ez szintén előny lehet mobilos vagy webes felhasználásnál.
A Word fájlok mérete a bennük tárolt metaadatok miatt jelentős lehet, és lassabban nyílnak meg. Ha egy Markdown szövegbe illesztünk be képet, akkor – hacsak nem base64 kódolás használunk erre a célra – a képfájl eleve nem kerül be a dokumentumba, így azt teljesen külön tudjuk menedzselni, ami sok esetben praktikusabb lehet, mint a gigászi dokumentumokkal együtt kezelni azokat (ez persze helyzettől is függ, így ebben az esetben egyénre szabott, kinek, melyik megoldás lehet megfelelőbb).
Emellett, mivel a Markdown egy szimpla szövegfájl, a megnyitásához nem feltétlenül van szükség egy olyan dedikált Markdown szerkesztőre, mint az Ulysses, Typora, Obsidian, iA Writer, Bear stb. Bár ezeknek számtalan előnyös tulajdonsága van – például vizuálisan is követik a kódolt formázásokat -, amelyek még kényelmesebbé teszik az írást és olvasást, de egy .md fájl gyakorlatilag bármilyen egyszerű szövegszerkesztővel megnyitható és elolvasható, bármilyen platformon (tulajdonképpen egy sima txt fájl). A docx zárt formátuma esetében már jóval több kompatibilitási hibába futhatunk bele, ráadásul mindenképpen szükség van az olvasásukhoz egy komolyabb szövegszerkesztőre, vagy legalább egy Word előnézetre felkészített megoldásra.
Összegzésül
Nem akarunk rábeszélni senkit arra, hogy most azonnal eldobja a megszokott szövegszerkesztőjét, legyen az a Microsoft 365, a LibreOffice, vagy a FreeOffice darabja. Arra viszont igen, hogy feltétlenül próbálja ki a Markdown jelölések használatát, legalább egy rövid időre, hogy megismerkedjen a dologgal (ehhez segítségül tudunk adni egy ingyenes e-bookot és egy ingyenes Markdown referenciakártyát is, mindkettő letölthető a Techwok Letöltőközpontjából). Szerintünk nagyon gyorsan bele lehet szeretni, és saját tapasztalatból mondjuk, hogy utána az ember már csak a legritkább, elkerülhetetlen esetben nyúl a hagyományos szövegszerkesztők után.
