Xojo 2018: Windows, macOS, iOS programok fejlesztése gyorsan és egyszerűen

Az egykori CrossBasic/REALBasic modern kori újjászületése, a Xojo már többször volt magazinunk Fejlesztés dossziéjának vendége. Azon alkalmazások közé tartozik, amelyekre minden évben egy-két alkalommal visszatérünk, mert mindig bővülnek fontos újdonsággal. Márpedig a Xojo – mint a legtöbb hasonló fejlesztőkörnyezet – folyamatos fejlesztés alatt áll, hiszen a különféle operációs rendszerek is állandóan változnak, bővülnek, ami azzal jár, hogy a fejlesztőeszközöket is állandóan frissíteni kell a megújuló SDK-khoz és rendszerfunkciókhoz igazítva azokat. A Xojo-val a Windows, Linux, macOS, iOS fejlesztés gyorsan és egyszerűen oldható meg, ráadásul a natív alkalmazások készítése tulajdonképpen bármely támogatott platformon (macOS, Windows, Linux) megvalósulhat. Ebből a szempontból teljesen cross-platform megoldásról beszélhetünk, az asztali rendszerek bármelyikén fejleszthetünk a másikra is, bár természetesen akadnak rendszerspecifikus opciók, amelyek teszteléséhez legalább egy virtuális gépre szükségünk lesz a célrendszerrel. Ahogy az lenni szokott, iOS-re csak Macen fogunk tudni fejleszteni, ehhez kell Apple Developer fiók (legalább egy ingyenes) és az Xcode is. De ettől még persze dolgozni a Xojo-ban kell ilyenkor is. Az alábbiakban tartunk egy rövid összefoglalót azok számára, akik nem ismerik ezt a fejlesztőrendszert, illetve összefoglaljuk az újdonságokat is.

 

Windows, macOS, iOS programok fejlesztése egyszerűen

Kezdjük egy kis alapozással. Mint a bevezetőben is említettük, a Xojo az egykori REALBasic utódja, s azóta ez az objektum orientált fejlesztőkörnyezet alapos ráncfelvarrásokon ment át. Létezik Windowsra, macOS-re és Linuxra egyaránt, s fejleszthetünk vele mindhárom platformra (konzolos alkalmazásokat is). Emellett macOS alatt használhatjuk iOS appok fejlesztésére is. Egy ideje már be van lengetve az androidos alkalmazások fejlesztésének lehetősége, de ez egyelőre még nem elérhető. Ha meglesz, az elsők között számolunk be róla, ezt megígérhetjük. Az “offline” alkalmazások mellett van még lehetőség webes appok és Raspberry Pi alkalmazások létrehozására is.

Lelkesedésünk fő oka egyébként az, hogy a Techwok filozófiája alapján azokat a szoftvereket szeretjük leginkább, amelyeket egyszerű használni, de a végeredményt tekintve minél professzionálisabb eredményt lehet velük elérni. A Xojo pedig pont ebbe a kategóriába tartozik: a fejlesztőkörnyezet felülete abszolút átlátható, egyszerűen használható, eszköztárát tekintve mégis bőséges a kínálata. Alkalmazásaink az alap IDE felületek vezérlőin (gombok, listák, szövegdobozok, görgetősávok, képek, HTML böngésző, rajzvászon, multimédia lejátszók, adatbázis kapcsolat, időzítő stb.) túl olyan izgalmas extrákat is kapunk, mint a MIDI vezérlés, az IPC socket, Server Socket, TPC socket, soros portok vezérlése, alap Open GL támogatás, stb. Emellett vannak riport vezérlők is, illetve be tudunk emelni az adott rendszereken OLE objektumokat is alkalmazásinkba. Ha pedig mindez nem lenne elegendő, akkor egy halom ingyenes és fizetős plug-in segítségével is bővíthető a Xojo tudása (PDF szerkesztők, titkosító modul stb.). A vezérlőket egyszerű fogd és dobd megoldással helyezhetjük el leendő alkalmazásunk ablakán (vagy webes alkalmazásunk felületén).

Nem beszéltünk még egy igen fontos apróságról: a Xojo a Visual Basic alapjaira épít, szinte minimális eltéréssel, így aki egyszer megtanulta ezt a viszonylag könnyen elsajátítható programozási nyelvet, annak könnyű dolga lesz a Xojo-ra történő átálláskor. Ráadásul a Visual Basic projekteket is képes konvertálni a program, így szinte ott folytathatjuk, ahol abbahagytuk, csak éppen kényelmesebb és érezhetően gyorsabb környezetben, mint a jelenlegi Microsoft Visual Studio.

A tanulási folyamat egyébként, némi angol nyelvtudás birtokában gyors és könnyű, ugyanis a Xojo-hoz igen bőséges online irodalmat kapunk. Ott van leírva benne minden funkció, utasítás, parancs, jellemző, ami csak szóba kerülhet, ráadásul igen részletes, példákkal teletömött módon. Emellett van pár dollárért Xojo magazin és persze egy halom fórum is, ahol tovább tudjuk fejleszteni a tudásunkat, vagy kérdezhetünk ha elakadunk. Utóbbira persze van terméktámogatás is.

Maga a felület tényleg nagyon egyszerű, gyakorlatilag a klasszikus három részre osztott megoldás: bal oldalon látjuk a készülő program alkotóelemeit, középen az IDE szerkesztő és a kódszerkesztő felületek cserélődnek, jobb oldalon pedig megtalálunk minden vezérlőt (Library) és azok jellemzőit (Inspector).

A készülő alkalmazásokat természetesen itt is könnyedén tesztelhetjük, ahogy a hibakeresés is alapvető lehetőség. Az iOS appok fejlesztéséhez az Apple Xcode-hoz kapott iOS szimulátoron is mehet a tesztelés, így kényelmesen ki tudunk próbálni mindent az összes iPhone és iPad típuson (ez a felbontások változatossága miatt amúgy szinte kötelező lépés). Virtuálisan. A végleges alkalmazások fordításához természetesen már szükségünk lesz az Apple fejlesztői fiókra is, de maga a folyamat (leszámítva az első bejelentkezést) teljesen a Xojo-ból felügyelhető. Érdekesség, hogy sok hasonló alternatív fejlesztőkörnyezettel ellentétben itt a legtöbb vezérlőből (beleértve az iOS vezérlőit is) natív változatot tudunk használni, így általában megkapjuk a rendszerek által biztosított összes funkciót. Mellesleg iOS alatt értelemszerűen kihasználhatjuk a telefon hardveres lehetőségeit (például GPS), illetve az iOS közös felületeit (megosztás panel, fotó app elérés stb.) is. Bár az iPhone-ra, iPadre történő fejlesztés itt is több odafigyelést és munkát igényel, de még így is sokkal gyorsabban haladhatunk, mintha az Xcode-ban dolgoznánk.

Persze 3D-s mobiljátékok fejlesztésére nem a Xojo-t ajánljuk, de okostelefonos felhasználói programok, egyszerűbb játékok készítéséhez gyakorlatilag tökéletes alapot nyújt.

 

Xojo 2018 R3: sötét üzemmódban is

Érdekes dolog a Xojo esetében, hogy bár sohasem variálják át teljesen a megszokott felületet, de apró módosításokkal verzióról verzióra kényelmesebbé teszik. A legfőbb változás azonban most nem annyira kényelemre, mint inkább a külsőségekre összpontosított: a Xojo 2018 R3 végleg szakított a macOS 10.9 dizájn elemivel és már a modernebb felületek létrehozására koncentrál. Emellett teljesen támogatja a macOS Mojave Éjjeli módját (Dark Mode). Így az elkészült maces alkalmazások automatikusan is tudnak alkalmazkodni a Mojave rendszer kétféle felületéhez (meg persze manuálisan is tudunk minden befolyásolni, mivel az üzemmód lekérdezhető az új IsDarkMode(Boolean) metódussal).

Ha korábban már készítettünk Xojo-ban maces alkalmazást, akkor a Dark Mode támogatáshoz jó esetben elegendő újrafordítani azt az aktuális 2018 R3 verzióval. Mondjuk ezeknek a változásoknak köszönhetően – például a színkezelésnek a szöveges objektumoknál – nem árt, ha ellenőrizzük alkalmazásaink megjelenését a korábbi macOS verziókon is, mert az Apple ezen a téren jelentősen belenyúlt a dolgokba a Mojave-ban. Természetesen maga a Xojo IDE is teljesen Mojave kompatibilis, vagyis ezentúl dolgozhatunk sötét felületen is.

Egy ideje a Xojo már minden platformon teljes 64 bites támogatással rendelkezik, ezt a mostani változatban kicsit turbózták az ARM platformoknál, emellett frissítették az SQLite verziót, van új Wiki dokumentáció, Windows alatt pedig végre natív szövegmezőkkel lehet dolgozni, ami jóval gyorsabb működést biztosít. Az iOS projektek emellett már iOS 12 és Xcode 10 kompatibilisek, így az iOS 12 simulátort is simán használhatjuk. Természetesen van egy halom hibajavítás minden platformra, a teljes lista itt olvasható.

Akadnak új lehetőségek is, például iOS alatt akár 30 csatolt adatbázist is használhatunk, frissült a HTMLViewer modulhoz tartozó Webkit motor, megújult a grafikus API stb. Napestig lehetne sorolni az aprólékos változásokat.

 

Összegzésül

Végeredményben a Xojo lehetőségei tovább bővültek, egyre több natív támogatással az aktuális rendszerekhez. A fejlesztőrendszer továbbra is elérhető teljesen ingyen, vagyis aki elkezdené tanulni a használatát, annak az egy fillérjébe sem kerül. Az ingyenes változat teljes funkcionalitású, de csak asztali rendszerekre (Windows, Linux, macOS) fejleszthetünk benne, s csak az adott rendszeren tudjuk futtatni a készülő alkalmazást. A Build funkció ilyenkor ne használható. Érdekesség viszont, hogy van külön Raspberry Pi változat is belőle.

Ha élesben kívánunk fejleszteni Windowsra, macOS-re vagy Linuxra, akkor elő kell fizetnünk egy ennek megfelelő Xojo licencre. Itt elég bőséges a variációk száma, mert az ár függ attól, hogy milyen platformokra van szükségünk. Az asztali alkalmazások 299 dolláros éves díjért (ebben az összes platform benne van) fordíthatók, ha pedig ezeken túl webre és iOS-re is fejlesztenénk, akkor azért 699 dollárt kell fizetnünk évente.

De ha például minket csak egy asztali rendszer érdekel, akkor 99 dollárért beszállhatunk a buliba, illetve a web és az iOS platformok is megvehető önállóan, 299 dollárért egy évre.

Emellett ott van még a Xojo Cloud felhőszolgálatás, amellyel egy csapásra megoldhatjuk, hogy webes alkalmazásaink problémamentesen fussanak online, egy böngészőben. A Xojo Cloudról korábbi cikkünkben részletesen is írtunk, így akit érdekel ez a lehetőség, ott mindent megtalál róla. Különösebben nagy funkcióbeli vagy felületi változások ezen a téren nem történtek az elmúlt évben, de nem is nagyon volt rá szükség, hiszen megbízhatón működik a rendszer.

Mindent egybevetve: legyen szó kezdő, a programozással ismerkedő felhasználókról, vagy már profi, élesben alkalmazásokat kiadni szándékozó fejlesztőkről, a Xojo kitűnő választás bárkinek, aki gyorsan és egyszerűen szeretne alkalmazásokkal előrukkolni, asztali rendszerekre vagy iOS-re egyaránt.

Ne maradjon le erről sem!

Mint a legtöbb weboldal, mi is használunk sütiket az oldalon. Elfogadom Adatkezelési tájékoztató