Manapság már nem az a kérdés, hogy érdemes-e digitális széfet használni, hanem az, hogy miért vártunk vele eddig. Mostanra az életünk egy része a felhőbe költözött, dokumentumainkat, fájljainkat felhőtárhelyeken tároljuk, levelező- és csevegő szolgáltatásokat használunk, van egy halom online szolgáltatás, amelyek napi szükségletté váltak, és szórakozásunkról is online streaming megoldások gondoskodnak. Ha mindenhol ugyanazt a felhasználónév és jelszó párost használjuk, arra most már rendkívül ráfázhatunk. Megmutatjuk, melyik az a három ok, amelyek miatt érdemes jelszómenedzser alkalmazást használni, ha szeretnénk megúszni, hogy adataink illetéktelen kezekbe kerüljenek, vagy mondjuk visszaéljenek banki információinkkal.
Három ok, amelyek miatt érdemes jelszómenedzser alkalmazást használni
Egy modern jelszókezelő már régen nem csak egy titkosított jegyzettömb, mint régen. Mostanra ezek a programok hatékony védelmi vonalat is segítenek kiépíteni a felhasználók és a kiberbűnözők közé. Íme három nyomós érv, amiért immár mindenkinek érdemes bizalmat szavaznia egy profi jelszómenedzsernek.
Védelem az adatszivárgások láncreakciója ellen
Sajnos szinte hetente hallani újabb és újabb hatalmas adatszivárgásokról, amikor népszerű weboldalak adatbázisaiból felhasználónevek és jelszavak milliói kerülnek ki a sötét webre, tálcán kínálva a kiberbűnözőknek a belépési lehetőséget. A legnagyobb veszélyt ilyenkor az úgynevezett credential stuffing eljárás jelenti, amikor a támadók automatizált szoftverekkel próbálják végigfuttatni a lopott jelszó-felhasználónév párost az összes létező szolgáltatáson (Facebook, Gmail, banki oldalak stb.). Így aki mindenhol ugyanazt a jelszót és felhasználónevet/e-mail címet használja belépési adatként, villámgyorsan elveszítheti minden online fiókjának hozzáférést (és ha megússza ennyivel, még jól is járt).
Ha viszont mindenhol egyedi, a jelszókezelő által generált, megfelelő hosszúságú, véletlenszerű karaktersorozatot használunk, ez a láncreakció megszakad. Hiába szivárog ki az egyik fiókunk adata, a többi biztonságban marad, hiszen nincs két egyforma jelszavunk. Ilyenkor elég azzal foglalkoznunk, hogy a támadástól függően gondoskodjunk az adatvédelmi incidensben érintett online fiókunk helyrehozataláról. Márpedig ez manapság igencsak sok egyedi jelszó megjegyzésével járna, szóval a generáláshoz és a nyilvántartáshoz egyaránt hasznos, ha beüzemelünk egy jelszómenedzsert.
Automatikus kitöltés és védelem az adathalászat ellen
A kényelem és a biztonság ritkán jár kéz a kézben, de a jelszókezelők esetében mégis ez a helyzet. Ezek az alkalmazások felismerik az adott weboldalt, és egyetlen kattintással – vagy beállítástól függően biometrikus azonosítással – beillesztik a szükséges bejelentkezési adatokat. Ennek, a kényelmen túl, van egy hatalmas biztonsági előnye is: a jelszókezelőt nem lehet átverni. Ha egy adathalász oldal megszólalásig hasonlít is az eredetire, de a domain névben akár csak egyetlen karakter eltérés van, a szoftver nem fogja felajánlani a kitöltést. Ez a reflexszerű védelem megakadályozza, hogy véletlenül illetéktelen kezekbe adjuk a belépési kódjainkat. Az olyan profi megoldások pedig, mint a 1Password, már proaktívan figyelik és jelzik is, ha gyanús, adathalászatra létrehozott felületre tévednénk.
A kétfaktoros hitelesítés (2FA) egyszerűsítése
Sokan ódzkodnak a kétlépcsős azonosítástól (2FA/MFA), mert nyűgnek érzik külön mobilalkalmazásokban keresgélni a percenként változó számsorokat. A modern jelszókezelők (például a 1Password vagy a Proton Pass, utóbbi lehetőségeiről itt is írtunk részletesen) azonban képesek ezeket a folyamatosan változó kódokat is tárolni és menedzselni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelszó beírása után a program automatikusan generálja és beilleszti (vagy épp vágólapra teszi) a szükséges kódot is. Így nem kell kompromisszumot kötnünk a biztonság és a sebesség között: a legmagasabb szintű védelem mellett is másodpercek alatt bejelentkezhetünk bárhová.
